Nyomtatás

Távoktatás közelről


Legyőzhetőek a távolságok!

 
   A távoktatás létrejötte és elterjedése alapvetően három okra vezethető vissza: az általános igényként jelentkező oktatási költségek csökkentésére, egy új képzési forma iránti szükséglet kialakulására, valamint a modern kommunikációs technológiák megjelenésére az oktatás területén. Segítségével szélesebb körben biztosíthatóak a továbbtanulási lehetőségek, legyőzhetőek a távolságok, lehetővé válik az egyén számára a személyes kibontakozás, megvalósulhat az esélyegyenlőség, és létrejöhet a tömegképzés nagy népességű országokban.
 


Múlt és jelen

A távoktatás elődjének a levelező oktatást tekintik, amit általában Isaac Pitmannal, a gyorsírás kidolgozójával kapcsolnak össze. Ő volt az, aki az 1840-es években újsághirdetésben tette közzé, hogy gyorsírástanítást vállal Isaac Pitman nagyon gyorsan írtIsaac Pitman nagyon gyorsan írtlevelezőlapon keresztül. Módszerének lényege az volt, hogy a jelentkezők számára levélben küldte el a gyorsírás alapismereteit összefoglaló, nyomtatásban megjelent  írását egy, a Bibliából kijelölt rész kíséretében, amit azután a  tanulóknak át kellett írniuk az ő módszerével. Az elkészült munkákat a "diákok" visszaküldték Pitmannak, amiket ő átnézett, kijavított és megjegyzéseivel, értékelésével, valamint az újabb átírandó résszel együtt ugyancsak levélben küldött vissza. Ebből is látható, hogy a távoktatás már a kezdetektől  fogva igénybe vett valamilyen  kommunikációs "közvetítő eszközt", így azok fejlődése mindvégig jelentős befolyást gyakorolt a távoktatás alakulására.


A rendszer kialakulásához vezető következő lépést a Londoni Egyetem tette meg 1856-ban, amikor szétválasztották az oktatást és a vizsgáztatást. Ekkor vizsgáztattak először olyan hallgatókat, akik nem helyben tanultak. A távoktatás első kísérleteként az 1927-es, BBC által sugárzott  iskolarádiós műsort tartják számon. 1937-től már a Radio Sorbonne is rendszeres adásokat sugárzott, alapot vetve az egyetemi szintű távoktatásnak. A távoktatás igazi "virágkora" a '60–as '70-es évekre tehető. Ekkor jelenik meg a televízió az oktatásban, melyben ismét a BBC az úttörő. A 80-as évektől  pedig már elmondható, hogy a távoktatás a világ minden táján jelen van.

A fejlődés természetesen nem csak a területi terjeszkedésben volt tetten érhető.
Az 1980-as évektől a számítógépes oktató programok, valamint a kétirányú kommunikációt nyújtó  kábeltelevíziós rendszerek megjelenése új feltételeket teremtett: megjelentek a folyamatos visszacsatolást is nyújtó oktató programok és környezetek. Majd ehhez kapcsolódott az 1990-es évek nagy vívmánya, a CD ROM, amely nagy tárolási kapacitásának és a digitális technika általános elterjedésének köszönhetően biztosította a multimédia anyagok kidolgozását, olcsó terjesztését.

Magyarországon az első távoktatási rendszert kutató intézmények a '70-es években jöttek létre, és a folyamat a '80-as évekre kezdett valóságos formát önteni. Az oktatási intézmények közül a  pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a budapesti Műszaki  Egyetem és a debreceni valamint a budapesti egyetemeken kezdtek el oktató és kutató tevékenységet folytatni. Az oktatási  intézmények mellett a Magyar Rádió és Televízió, valamint  a TIT is bekapcsolódott a kísérletekbe. A 80-as évek közepétől a távoktatás középpontjába a nyelvoktatás került. Ezt követte a GATE Mezőgazdasági Mérnöki Kara által kidolgozott program, amely a levelező oktatás hatékonyabbá tétele mellett a minőség megőrzését is fontosnak tartotta. Itt készültek el az első távtanulást segítő tananyagcsomagok.

A valódi távoktatás elindulása a '90-es évek elejére tehető. 1994. november 1-én  Budapesten létrejött a Nemzeti Távoktatási Központ, amely koordináló feladatai mellett részt vett az országos fejlesztésekben  is. Az első egyetemi távoktatási központok Gödöllőn, Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Győrött és Szolnokon jöttek létre. Mára ez a hálózat kiszélesedett és a Műegyetemen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, Szegeden és Miskolcon is kialakultak távoktatási egységek.

Kik vesznek részt a távoktatásban?

A távoktatásban résztvevők leggyakrabban a következő csoportokból kerülnek ki:
- a munka mellett, új képesítésért tanulók;
- a továbbképzésben résztvevők;
- a GYES-en, GYED-en lévők, akik így nagyobb esélyt látnak a munkában maradásra, illetve munkába állásra;

- nyugdíjasok, akik amellett, hogy továbbra is fontosnak érezhetik magukat, hasznos időtöltéshez is jutnak;
- fogyatékosok (főként mozgásszervi);
- fogvatartottak (a motiváció hiánya miatt a kísérletek azonban eddig nem sok bíztató eredménnyel kecsegtetnek).

Kinek és miért jó a távoktatás?

Elsősorban a képzésben résztvevő tanulónak, mivel könnyebben biztosított számára a tanulás lehetősége, nagyfokú szabadságot, kötetlenséget élvez a kurzus alatt, továbbá a tanulás változatosabbá, az egyéni igényekhez igazíthatóbbá válik. Noha a tananyag és a tanulás menetét továbbra is a tanár határozza meg és irányítja, a haladás ütemét már a tanuló egyéni képességei, egyéb elfoglaltságai befolyásolják.

A modulokba rendezett tananyag alkalmas arra, hogy a nehezebb részekre több időt szánva, a számára könnyebb anyagokon pedig ezt az időt lerövidítve haladjon végig. Az időbeni  rugalmasság nagy előnye, hogy a hallgató nem marad el a csoporttól, nem kényszerül halasztásra, esetleg félév vagy évismétlésre. A képzés egyéni ütemezését és az újabb modulok megkezdését segíti az a folyamatos ellenőrzés és a hallgató számára küldött visszajelzés, amely egy-egy egységet zár le. A hagyományos oktatással  szemben itt sokkal sűrűbben kerül sor felmérések, tesztek írására tehát a hallgató számára a visszacsatolás folyamatos és csak akkor tud továbbmenni az új tananyagra, ha az ellenőrző  feladatokat sikeresen oldotta meg. A módszertannak ez a része az, amely szabályozza a tanulás időbeni lefolyását.

  
Ugyanakkor a munkaadó (megrendelő) számos előnyre tehet szert a távoktatás igénybevétele által: védettebbé válik a munkaidő alap; az új ismeretek azonnal alkalmazhatóvá válnak, így befektetése hamar megtérül; s nem utolsósorban csökkennek a költségei (nem a drága munkaerő jár iskolába, hanem az „olcsó képzési program” megy ki a munkahelyre).

  
A távoktatás az oktatási intézmények számára is tartogat pozitívumokat: a nagylétszámú hallgatói kör kiszolgálását kisebb apparátussal is megoldhatják, bővíthetik a képzési rendszer módszertani és tartalmi választékát; alkalmazhatják a klasszikus oktatási felfogástól eltérő módszertani elemeket (tanuló centrikusság, minőségbiztosítás és ellenőrzés, stb.), olyan célcsoportokat is elérhetnek, amelyek a hagyományos képzésbe nem, vagy csak nehezen vonhatók be (pl. munka mellett tanulók); a hagyományos képzés bővítésének infrastrukturális korlátai (épületigény, kiszolgáló létesítmények ) mellett a hallgatói létszámot jelentősen növelhetik.

Hogy teljes legyen a kép, szólni kell a távoktatás lehetséges hátrányairól is. A egyik legnagyobb  problémát az ún. arctalanság, vagyis az előadó fizikai jelenlétének hiánya okozhatja (személyiség kisugárzása; mimika, hangsúlyok, testbeszéd, stb.).  Emellett az online kurzusok sokkal több fejlesztési és produkciós munkát követelnek, mint a  hagyományosak, ráadásul több technikai hiba léphet fel. A  multimédiás interaktív kurzusok előállítása kezdetben sokkal költségesebb és a minőségellenőrzés új módszereit igényli.

Általában nehéz a hagyományos oktatási intézményeknél bevezetni (professzorok megnyerése, állások biztosítása, a felvételi és tandíjfizetési rendszer módosítása, online kurzusok integrálása hagyományos kurzusokkal, külső partnerek megnyerése, stb.). Tovább bővíti a nehézségek körét, ha a tanuló járatlan az önálló tanulásban, vagy nem érett kellő mértékben a feladatra. Az eredményességet a korábban szerzett  kulturális szokások is befolyásolhatják. Ezen nehézségek leküzdésére a távoktatási  központ különféle módszereket sorakoztat fel, a tananyagba épített  pedagógiai módszerektől kezdve a különféle segítő, támogató rendszerekig. Az egyik legjelentősebb támogató rendszer a tutori és mentori  segítségnyújtás.

Mi kell az eredményes távtanuláshoz?

Elsősorban kellő motiváltság, no meg ideális időbeosztás, ami alkalmazkodik a tanulási tervekhez. Hasznos, ha a diák fejleszti olvasási, megértési, memorizálási készségeit, beszerzi a szükséges tárgyi eszközöket (magnó, képmagnó, számítógép, modem, stb.) és megtanulja kezelni őket, ezenkívül nem feledkezik meg a megfelelő környezet kialakításáról sem (elegendően nagy asztalfelület, kellő megvilágítás, a zavaró tényezők kizárása).

A jövő

A távoktatás módszertana és technológiája folyamatos fejlődésen megy keresztül: elsődlegessé válik az interaktív környezet; nő a távoktatási  programok választéka, elérhetősége és szervezettsége; fokozatosan a digitális technika veszi át a vezető szerepet. A  jövőben a klasszikus és a távoktatás mindinkább integrálódik, a  felsőoktatási intézmények is egyre több flexibilis oktató programot kínálnak. Ugyanakkor megnövekedett az igény a távoktató programok akkreditálására, a távoktatás jogi elismertségének valamint a klasszikus képzés és a távoktatás közötti  átjárhatóság biztosítására is.

 

              

2018.06.24, Vasárnap

Van eladó háza?

ORIGO SPORT

BEJELENTÉS

Ha tud egy jó honlapot,
(az sem baj, ha az Öné :))
jelentse be! 

URL:*
Leírás:*
E-mail:*

 

TELEFONKÖNYVEK

Hajbeültetés

ÁLLÁS

IDŐJÁRÁSJELENTÉS

ÚTVONALTERVEZÉS

UTAZÁS

MENETRENDEK

BANKOK ÉS ÁRFOLYAMOK

APRÓHIRDETÉSEK

INGATLANOK

TŐZSDE

E-MAIL

EGÉSZSÉG

HONLAP PANORÁMA

Válogatás érdekes külföldi
honlapokból.

Honlap a jövőből

Ha megadunk egy dátumot,  akkor megnézhetjük, hogy azon a napon milyen események lesznek a világon.
https://www.zapaday.com

A torok gyógyítója

IDŐJÁRÁS

 

Vizet digitálisan

Új édesitőszer

AUTÓSTOP? NEM!

Legolcsóbb

HETEK

Visszafelé pörgő óra?

TOTALCAR

MA.HU

NEMZETI SPORT

Első a diszkréció

Stílus ami megszólít

Szeletek élvezete

CSOK-CSOK-CSOK-CSOK

MOZI

Bankárképzés

A fék nem játék!

CSAK FOCI

AjándékMagánregény

Opel nyári gumik

Elektromos autó

PORTFOLIO

ORIGO - SZÓRAKOZÁS

ÜZLETRÉSZ

MIT OLVASSUNK?

ImpresszumAdatvédelmi szabályzatMédiaajánlat

Copyright © 1999-2018 Webmut@tó - Minden jog fenntartva

A Webmut@tó honlapján található szöveges tartalmak a Webmut@tó tulajdonát képezik,
melyek a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported Licenc
alatt vannak. Másodközlés esetén feltüntetendő forrásoldal: http://www.webmutato.hu